Vége a hallgatásnak – XIV. Leó pápa vértanúkként ismerte el a náci és kommunista terror áldozatait

XIV. Leó pápa 174 új vértanút ismert el, köztük fiatal francia és spanyol katolikusokat, akik a 20. század üldöztetései során haltak meg hitükért.

Első hetei után kirajzolódik a katolikus egyházfő karaktere és filozófiája.
Május 8-án választotta pápává a konklávé Robert Francis Prevost amerikai–perui bíborost. Ugyan a médiában gyakran úgy fogalmaztak, hogy XIV. Leó Ferenc pápa utódja lett, valójában
elsősorban Szent Péter utódját választják meg az egyház hercegei, és csak másodsorban az elhunyt szentatyáét.
Krisztusban eltűnni – ez a pápa helyes „megjelenési formája” XIV. Leó szerint, mint azt megválasztása után mondta. Persze ezzel nem mondott újat: a katolikus felfogás szerint minden pap „alter Christus”, Krisztus képviselője a földön. Ennek a Krisztusban való eltűnésnek, feloldódásnak a szimbolikus jele a reverenda. Az, hogy ezt Leó hangsúlyozta, az alázaton és a feladat terhén kívül talán
azért fontos, mert Ferenc pápa stílusa meglehetősen excentrikus volt.
Ugyan elsőre szimpatikus lehetett, hogy 2013-as megválasztásától – „a karneválnak vége” állítólagos felkiáltás jegyében – úgymond egyszerű reverendát hordott, ezzel a pápai ruhadarabok hordozta szimbolikát is levetette magáról. Most Leó visszavette magára.